[164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
Hitsunawa: Rendben... Pihenjetek csak, majd én őrködöm esetleges újabb támadók esetére. *mondja, majd kilép a ház elé* ~de legalább beszélhettünk és jól van~ *felugrik a háztetőre és onnan szemléli a környéket*
|
Reggel, elviszem a kislányt! *nézett a kislányra* És én is elmegyek, csak várok egy kicsit, hogy megnyugodjon és kipihenje magát. Aztán magammal viszem! *Nem nézett a fiúra* |
Hitsunawa: Neked köszönhetően *átöleli Rukát* De érted bármit megtennék *súgja a fülébe* Ugye tudod, hogy addig maradhattok, ameddig szeretnétek
|
*Óvatosan felemeli a kislányt és visszateszi míg ő fel kell, majd átölelte hirtelen a fiút* Jól vagy? *Nézett rá* |
Hitsunawa: *hazaér és meglátja az alvó kislányt. int Rukának, de nem szól, nem akarja felébreszteni*
|
Rendben!! *Felsegítette előtte a fiút aztán eltűnt* Hééé, itt vagy???? Megjöttem!! *Ugrott a kislány a karjaiba* Jól van itt vagyok, megvédelek!! *Ölelte át* Hogy hívnak? *nézett rá Ruka* A nevem Arya. *és sírt* Hol vannak a szüleid? *nézett a szemébe mélyen* Megölték őket..*Magához ölelte a kicsit* Ajj....kicsim!!! *majd leült a kanapéba Arya pedig az ülébe feküdt és elaludt* |
Hitsunawa: Ne sírj, Ruka *nyögte* Nincs semmi bajom... Menj, siess... A kislány... *mondta, majd felállt* Nálam találkozunk *mondta, majd megpróbált felállni*
|
Jézusom!!!! *Állt a fiú elé és egy tehnikát alkalmazott* Ne merjétek bántani!!! *akkor mindegyik támadó meghalt, majd gyorsan a fiúhoz fordult, és könnyezett el a szeme* Úristen..Hitsunawa....*Amennyi chakrája megmaradt meggyógyította a fiút, ő pedig ott guggolt mellette és várt* |
Hitsunawa: *amíg Ruka visszaért újabb támadók érkeztek, egyre több kunai állt a fiúba* Nem érdekel kik vagytok, nem emelhettek fegyvert egy kislányra, vagy arra a lányra, akit szeretek *viszonozta a felé érkező kunaiokat, és az Aryuugan segítségével pontosan el is találta őket* ~Francba, nem szabad ninjutsu használom, mert még más is megsérül* Ekkor újabb kunaiok jöttek, a nagyját visszaverte, de egy megint eltalálta, és a karján vér csörgedezett végig*
|
Hitsu!!!! *Nézett Ruka a fiúra, a kislány pedig sírni kezdett* Na ide figyelj!!!Hunyd le a szemed!!! És ne nyísd ki! *Elvitte a kislány a házból* Itt biztonságban leszel, maradj itt, nem sokára érted jövök! *Visszament Ruka Hitsunawahoz* Hitsu...*kerekedett ki a szeme* |
Hitsunawa: Menjetek! Ruka, védd a kicsit! Én majd... *mondta, miközben a támadó és közéjük ugrott, majd beleállt egy kunai a testébe* Fussatok!
|
Volt egy rémes szúrásom az életben így itt vagyok! *Nézett a kislányra, az meg bújt Rukához* Ugye megtudsz bocsájtani? *Guggolt le hozzá, a lány elmosolyodott és bólogatott majd a karjaiba ugrott* Rendben....*Hangokat hallott majd kunamik szálltak a kislány felé* Vigyázz....*Húzta magához a lányt* Már megint? *nézett a fiúra* Segíííííííííts!!! *mondta a kicsi* Na gyere! *Ruka felkapta a lányt és eltakarta a szemét* |
Hitsunawa: Bo-bocsánat... Jól vagy kicsi? *kérdi mosolyogva a lánytól* Mi? Ru..Ruka? Mit keresel te itt? *kérdezi a lányt* |
*Mikor felébredt észre vette hogy nincs meg a kislány* Mi???? *Felugrik és keresni kezdi* Hééééé!! Merre vagy??? Sajnálom!!! Kérlek gyere vissza!!! *Kiáltozta a kislánynak, majd meglátta* Várj!!! Kérlek ne félj tőlem...*ugrott a kislány elé* Nem akarlak bántani! *Kitárja a kezét* Sajnálom! *a kislány nagyon megijed így elfutott és Hitsunawaba ütközött, attól nagyon megijedt így elugrott tőle* Várj! *És meglátta a fiút ahogy a kislánnyal van, így a lány odafutott Rukahoz* |
Hitsunawa:*álomba sírja magát, majd korán ébred* Miért van az, hogy csak rá bírok gondolni? Talán, ha a városban sétálnék egyet *kimegy a városba* *amint sétál eszébe jutnak az emlékei Rukával és megint könnyes lesz a szeme* Varjak? *észreveszi az égen felszálló madarakat* Ez mit jelenthet? *de ismét erőt vesz rajta a szomorúság és tovább ballag* |
*Ruka sétál közben a fiúra gondolt, majd követte valaki, és egy kislány volt, aki a faluból elszökött így követte Rukat.* ~Nem vagyok egyedül...de ez nem Hitsu...~ *Ment tovább és megáll a kislány a háta mögé ment, de Ruka előrántotta a kardot és leszúrta* Bo...bocsánat..*nyögte ki a kislány* Jézusom!!!! *Kikerekedett Ruka szeme gyorsan kihúzta a kislányból a kardot, és felkapta* Istenem!!!! *Elrohant vele az erdő közepébe ahol volt a tó, végig folyt a vér* Kérlek tartsd ki! *letette a kislány és egy gyógyító jutsuval megmentette* Ohhh...istenem....*a kislány rendbe jött, már csak pihent így vigyázott a kislányra Ruka el nem tágított tőle* Istenem, hogy tehettem ezt? *Könnycseppek hullotak a kislány arcára, majd átölelte és szépen óvatosan lefektette* |
Hitsunawa: Rendben... *mondja majd elfekszik az ágyon* ~De remélem nem lesz semmi baja... Csak ne bántsák szegényt~ *miközben ezekre gondol megint könny szökik a szemébe és az ágyon fekve sír*
|
*Megáll az ajtóban és hullanak a könnyei* Ne..kérlek, ne!! *Majd mikor kiért a ház elé, akkor egy utolsó pillantást vetett a házra és eltűnt* |
Hitsunawa:Tudom... *mondja könnyes szemmel, miközben a lányra néz* Még utoljára kikísérhetlek? ~szeretlek..., és soha nem foglak elfelejteni~ *ránéz a lányra*
|
*Könny fut végig az arcán, és az ablak fele néz* Jobb lenne ha nem találkoznánk többet! ~Szeretlek Hitsunawa..~ *Feláll és elindul az ajtó felé* |
[164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
