[Későbbi] [862-843] [842-823] [822-803] [802-783] [782-763] [762-743] [742-723] [722-703] [702-683] [682-663] [662-643] [642-623] [622-603] [602-583] [582-563] [562-543] [542-523] [522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
*A fiú vissza veszi a kulacsot és bólint.* Ok nem hozom többet szóba.* Hirtelen aztán megjelent egy sólyom aminek a csőrében egy kigyó volt. Majd szétpukant mind kettő. Genki elmosolyodott.* Ahogy gondoltam figyel. |
*Felnéz a fiúra és elveszi a kulacsot és iszik belőle, aztán visszaadja neki*
- Kösz...de kérlek...ne beszélj erről -
*Szomorúan néz a fiúra* |
*A fiú a lányra nézett.* Kérsz inni?* kérdezte és közben a kulacsot felé nyújtotta.* Amugy meg annyi ellensége van már... Nem is biztos hogy én fogom eltenni lábalól. |
*Sóhajt egyet és feláll, majd közelebb megy a tűzhöz és leguggol elé melegedni*
~ Sajnos igaza van ~ |
*A fiú önhitten válaszolt.* Ha elég erős leszek hogy legyőzzem Orochimarut, akkor pont te tudnál az utamba állni?*kérdezte mosolyogva és közben ismét leűlt a tűz elé.* |
- Nem...mert nem fogom hagyni -
*mondja neki szomorú hangon, de elszántan*
|
*A fiú ivott. Majd Shinára nézett.* Te tudod. De elárulok valamit. Amint elég erős leszek. Meg fogom ölni.* Mondta elszántan. |
*Nem néz a fiúra. elgondolkozott azon amit mondott neki*
- Talán igazad van.... *halkan és szomorúan mondja* - De akkor s tartozom neki.....és szeretnék bizonyítani neki.... |
*Genki közönyösen válaszolt.* hmm... és végig hallgatta már valaha azt hogy mit érzel? Mondta valaha hogy szeret? Ha nem akkor nem tartozol neki semmivel, mert ugyan úgy egyedűl vagy mint régen.* Mondta komoly hangon majd fel állt a kulacsáért ment.* |
*A fiúra néz*
- Tudod...kiskoromban a szüleim elhagytak...ezért egy árvaházban nőttem fel...mindíg egyedül voltam..., aztán egyszer megszöktem és Orochimaru-mester rámtalált...és ő nevelt fel és tanított engem..tartozom neki... -
|
* A fiú olyan arcot vág mintha meg se hallotta volna.* Kész is.* Majd vissza ment a tűzhös és leűlt.* Na és miért ragaszkodsz annyira a "mesteredhez"?* kérdezte miközben kérdő szemekkel nézett a lányra.* |
*Elmosolyodik*
- Nem valami okos dolog meggyógyítani az ellenségeid - |
ÁÁÁ pocsékúl céloztam. Ez csak felületi seb. Csak bekötözöm és kész is.* Mondta higgadtan és az öv táskájából elő vett egy tekercs kötszert.* |
- Háát igen...nem mindíg jó látni, hogy mit gondolnak mások...főleg, hogyha rólad gondolnak mindenfélét.... -
*kissé szomorúan mondja* |
*Dühösen néz a fiúra, aztán mikor odajön először próbálja elhúzni a karját, de aztán hagyja, hogy Genki megnézze* |
* A fiú a lány sebére nézett, majd teljes nyugalomban szólalt meg.* Te akartál harcolni hát válald a következményeket is.* Aztán hirtelen felállt és oda ment.* Nah had nézzem. |
Mosolyog. - Szerencsés vagy ilyen képességgel... bár biztos van sötét oldala... - néz rá. |
- Ne hidd, hogy mindent beleadtam....még semmit se láttál az erőmből... -
*mondja de közben felszisszen, mert hozzáért a sebéhez.*
- Aú ...ez a te hibád -
*mondja neki dühösen* |
- Ha nagyon koncentrálok és az illető nem ál nagyon ellen, akkor igen -
*mosolyogva nézi a fiút* |
Az jó képesség... - mondja halkan, mosolyogva. - Nem gondolom, hogy olyanra gondolnék...az emlékeket is láttod? - néz hola lány szemeibe hol a szájára. |
[Későbbi] [862-843] [842-823] [822-803] [802-783] [782-763] [762-743] [742-723] [722-703] [702-683] [682-663] [662-643] [642-623] [622-603] [602-583] [582-563] [562-543] [542-523] [522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|