[164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
Hitsunawa: Ezt meg hogy? Ruka? *felkapja a lányt és lefekteti az ágyba* Most már tényleg pihenned kell...
|
*körbe nézz és látja a tűzet, majd annyi ereje van hogy feláll, és a fiút hirtelen átkarolja és eltűnnek és a házban jelennek meg, majd térdre rogy* |
Hitsunawa: Most pihenj... *lefekteti a földre* Ha alábbhagy a tűz, beviszlek a városba.
|
*Mosolyog a szemébe, és magához húzza és olyan mintha megcsókolná,de csak súgott neki* Nem hagylak itt! |
Hitsunawa: Ruka... Jól vagy? Azt hittem meghaltál.
|
*Lassan kinyitja a szemeit és nézi a fiúra* ~Hitsunawa?~ *Megfogja a fiú arcát* |
Hitsunawa: A francba! *megnézi* Nem lélegzik! ~Gyorsan kell cselekednem! Nem hagyhatom meghalni!~ *idegesen kapkodja a levegőt, majd Ruka mellkasán lazít, hogy ne szorítsa a ruhája* Muszály lesz... *megfogja Ruka fejét, majd levegőt fúj a szájába.* Még mindig nem! *megismétli*
|
*Becsukja a szemeit, és a feje oldalra dől, és lassan elengedi a fiú kezeit, és csak ott fekszik a földön* |
Hitsunawa: Ruka... *könny csillan a szemében* Tarts ki. Már vége van *felnéz és látja, hogy körülöttük minden ég* Az Aryuugan miatt elkerült minket a tűzvihar. *megfogja a kezét* Hamar kiviszlek innen, csak ne engedd el a kezem.
|
*Nagy nehezen kinyitja szemeit, majd újra lecsukja* Te menj majd én....*szorította örökbe a kezét* Én itt maradok és feltartom, míg te elmenekülsz!!! *Nézett a fiú szemeibe, és mosolygott* Menj! |
Hitsunawa: NEE! *kiáltja* *Kiveszi Ruka testéből a késeket* Ezt már nem engedem. Innen nem menekülsz!! *kézjeleket formál* Aryuugan! Ne aggódj, Ruka. megmentelek. Hikariton Ougi: Tayokou Bakuha - Fény elem Végső technika: Napfény robbanás *a jutsut befejezi, lángok söpörnek végig, megkerülve Rukát és Hitsunawát* A vérzés nem súlyos, de azonnal orvosra van szükségem! *elővesz egy kis gézt és bekötözi a sebét* Ruka? Ruka, talpra tudsz állni? *nem is veszi észre a körülöttük zajló pokolt*
|
*Hátra fordul és hirtelen a fiú előtt áll, majd 2 kunami áll ki a hátából* Elhiszem....ne...neked...*hulott le róla a csúkja rá mosolygott a fiúra és előre esett* |
Hitsunawa: Én soha, soha nem támadnám meg a falut. Megértem, ha nem hiszel nekem, mert nem tudsz olvasni a múltamban. Viszont, emlékszel arra, mikor megérkeztünk, beszéltem neked egy személyről? Aki még aznap betört hozzám? Ő követte el a nevemben. Kérlek, nézz rám. Tudnék valaha is ártani bárkinek? *térdre rogy* Te győztél, te szemét! Elvetted az életem egyszer, és most másodjára is? *kiabálja a fák közé*
|
És miért higgyem el? *Nem nézett rá* Ezért mentél el tegnap, hogy feladd magad??? *Valami zajt halott* ~Nem vagyunk egyedül~ *Hátra lépett egyet Ruka és elakart indulni* |
Hitsunawa: Tudom... Tudom, hogy mit hallottál, de kérlek. Kérlek hidd el, hogy azt nem én tettem. |
Semmi, és neked? *Rajta a csúkja és nem vette le* |
Semmi, és neked? *Rajta a csúkja és nem vette le* |
Hitsunawa: Hála az égnek... Jól vagy? *fordul meg* Mi..mi a baj?
|
*Feljön a vízfelszínre és kiugrik, majd pár perc alatt megszárad csak a bőre volt jéghideg, majd meghallja a kiáltásokat* Hitsu...*elhalkul, majd lehunyja a szemét, és megjelenik mögötte* Itt vagyok! *nézett rá szem rebbenés nélkül, és komoly arccal* |
Hitsunawa: Ruka! *kiabálja*
- Azt a kék ruhás lányt keresed akivel idejöttél?
Hitsunawa: Mit akarsz már megint?
- Tudod te azt... Azt akarom, hogy halj meg!
Hitsunawa: De az egész, amiért elítéltek! Azt mind te okoztad! *különleges chakrát gyűjt a tenyerébe* Szóval mond meg, hogy mit tettél vele, vagy itt helyben megöllek.
- Jól van, jól van. Az erdő felé láttam. Meghallotta, hogy miket tettél!
Hitsunawa: Te szemét!! Ha bármi baja esik, én megöllek!
*elrohan az erdő felé* Ruka!! Itt vagy? *kiabálja kétségbeesetten* |
[164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
