Egyszer minden elkezdődik...


Sötét, hideg éjszaka volt. A szél fújt, az eső zuhogott. A szobában csak egy gyertya égett, az ágyon pedig valaki feküdt.

-         Kabuto, hozd ide nekem! ”köhögés” – mondta Orochimaru. Ekkor, aki mellette ült az árnyékban felállt, és kiment az ajtón. 5 perc és újra bent volt.

-         Orochimaru-sama itt van, akit kértél-, mondta a szemüveges.

-         Kitűnő! Sasuke-kun, lenne egy feladatom. 3 hete volt, hogy Konoha megpróbálta megszerezni a sanbit. Ekkor Gurent küldtem el, de ő meghalt. Csakhogy, a kísérleteim, hogy Guren jutsuit tökéletesítsem, nem vallott kudarcot. A gyémánt elem használó a kísérleteim eredménye, de megszökött, úgy már 4 éve. Kapd el, mihamarabb, jó edzés lesz a számodra. Siess!

-         Igenis Orochimaru-sama!

Ezzel a 3. személy elhagyta a szobát. Kiment a fák alatt a barlangrendszerből és aktiválta a sharinganját. Elindult az erdőben, először csak sétálva, majd gyorsabban, végül egészen száguldott, mikor majdnem elért a Tűz országába.

|Eközben|

Az erkélyen egy fiú állt, és nézte az esőt. Nézte-nézte, amíg bele nem fáradt.

-         Még 7 nap. – mormolta az orra alatt. - még 7 nap.

Majd az eget nézte, a csillagokat, amikor a „Vörös Csillag” ment végig az égen. Lefeküdt aludni. Álma rémálom volt. A gyereknek se anyja, se apja. A fiú és Naruto barátok lettek, mivel mindketten megértették egymást, de még mindig nem vallotta be, hogy hogyan is hívják. Naruto már aludt. Mindketten a Jounin vizsgára készültek.

-         Te, - szólt a fiú – Naruto

-         Igen? - Válaszolt álmosan a fiú – Szeretnél valamit Yakaho?

-         Még 7 nap és itt a vizsga. Nem kéne egy kicsit edzenünk?

-         De. Holnap elmegyünk Kakashi-seneseihez, 2 nap múlva Bozontos-senseihez.

-         Rendben. Jó éjt, Naruto!

-         Jó éjt.