5. RÉSZ
REN ÉRZÉSEI
~ Ren 

            „Már majdnem megvolt! Csak egy kicsi kellett volna! De ez az idióta srác mindent elrontott!”
            – Nos, Yume Hikaru vagyok, örvendek – mondta az új kölyök Hiro felé, és az ágyára dobta a cuccait. Összerándultam a név hallatán.
            „Yume”. Gyűlölöm a Yume-rokonságot, mert az egy rohadtgazdag  család. De van egy kivétel… Már pedig az Ő volt. Hikaru. Az unokatestvérem. Ő sem szerette nagyon az apját, ezért is jöhetett kollégiumba.
            – Máskor befejezzük, Hiro – leheltem a fiú arcára, majd Hikaru felé néztem és mérgesen távoztam.
            Hogy miért kerülöm Hikarut? Ez bonyolult… De elmesélem. Mindez olyan 15 eves korunkban történhetett…

            Hideg, esős nap volt. Anyám halálának a napja. Nem sírtam. Inkább dühös voltam azért, hogy meghalt. Volt egy bátyja is. Gyűlöltem azt az embert. Apámon kívül csak a Yume család volt nekem.. Apa rokonai már rég meghaltak.
            Aznap meghívtuk őket egy vacsorára. Én nem ettem velük, inkább a szobámban ültem és a Holdat bámultam.
            Később hallottam, ahogy belép valaki a szobába. Az unokatestvérem…A velem egy idős, fiú. (Ugyanis még van egy lány ikertestvére és egy bátyja is.) Kedves arccal leült mellém. Néha felé sandítottam, mert nagy volt a csend. Ő is a Holdat figyelte. Hát persze… Neki is meghalt már az anyja. Kicsit elszomorodtam, mert az arca vidám volt.
            – Minek örülsz ennyire? – kérdeztem.
            – Anyu azt mondta, legyek mindig jókedvű. Betartom a szavát – mosolygott felém. Pislogva néztem, majd egy idő után már mindketten nevettünk. Másnap este az ikertestvére, aki lány volt és Hitarinak hívták, szintén átjött a szobámba. Csakhogy jól átvert… Ugyanis a lány Hikaru ruháit viselte és az arca is fiús volt. Én már kiskorom óta bisex voltam, és inkább a fiúk jöttek be, Hikaru pedig pont megfelelt. Nem tudom már, hogy történt, de anyám halála miatt folyton energiaitalokkal tömtem magam, és aznap nagyon bepörögtem. Én már ennyitől is felgyorsulok. Nos arra tisztán emlékszem, hogy Hitari mondta, hogy igyak rá Sakét, amiről nem is tudtam hogy az (tehát életveszélybe sodort!) és ő kezdett el vetkőztetni. Én mondtam neki, hogy ne hülyéskedjen, még csak kissrácok vagyunk, de mégjobban leitatott és már forgott velem a világ. Többre nem emlékszem, csak arra, hogy Hikaru benyitott. Másnap persze azzal vádolt, hogy megerőszakoltam a húgát, erre én azt feleltem, hogy azt hittem, Hikaru az, de természetesen le „Buzi!”-ztak és megint én vesztettem. Azóta nem beszélünk.

            Sokan utálnak és erőszakosnak tartanak, pedig fogalmuk sincs arról, miket éltem át… Én például sosem tudhatom meg, milyen valakivel először szeretkezni…